2013. július 5., péntek

Az erdélyi magyar baptista ifjúság története IX.


„Igen, Erdély bércei felé fordulunk. Lelkünk átszáll a Királyhágón, végig fut a Meszes hegységen, a Bükk hegységen, keresztül a kolozsvári fellegváron, a Szamos völgyén, a Görgényi havasokon, a festői szépségű Hargitáig, a Csíki havasokig, Mikes Kelemen „városáig”, Zágonig.  Benneteket  keresünk, kedves erdélyi testvéreink! Baptista közösségünk szempontjából nagy jelentősége van ennek a változásnak. Számban, súlyban, erőben meggyarapodni. Az erdélyi magyar baptisták zöme visszatért hozzánk. Nagyvárad, Kolozsvár, Zilah, Szilágysomlyó: régi baptista missziói gócpontok: a bihari és a szilágysági népes gyülekezeteken kívül gyönyörű missziómező a Székelyföld is. Számos régi, kipróbált, ismert lelkimunkás kerül vissza Szövetségünkbe, köztük újabb és érdekes, talán ismeretlen erőkkel. Meleg szívvel, tárt karokkal várjuk a találkozást, a viszontlátás pillanatát.”- írja dr. Somogyi Imre egyházelnök a Békehírnök 1940/36. számában. A Bécsi Döntéssel Észak-Erdély visszakerült az anyaországhoz, és vele együtt hét hitközség. A hirtelen változást kitörő örömmel ünnepelték a magyar baptisták is, és újra lelkes munkába kezdtek.
Jelics Gyula, a nagyváradi ifjúsági egylet elnöke így buzdítja a fiatalokat a nemzeti színű szalaggal és címerrel ékesített Szeretet 1940/9-ik számában: „Ébredj, bihari ifjúság! Ébredj, szilágysági, székelyföldi és kolozsvidéki ifjúság! Kezdjetek munkához! Tanuljátok a szép hívő énekeket, húrozzátok fel a hegedűket, szedjétek elő a poros kürtöket, mert elérkezett a szabadság napja! Minden gyülekezetben legyen megszervezett ifjúsági egylet! (...) Fel tehát munkára, dicsőítsük Urunkat, ki oly csodálatosan megőrizte az erdélyi ifjúságot e két évtized alatt (...)! Ébredj, erdélyi baptista ifjúság! Légy kész a munkára! Az anyaországi testvér-ifjúság már kinyújtotta baráti kezét felénk.” 
Ugyanebben a lapszámban Bánat az örömben... címmel közöl cikket a felelős szerkesztő Bokor Barnabás, és bátorítja az olvasókat a Dél-Erdélyben élő testvérekért való imádkozásra. A Romániához tartozó Dél-Erdélyben maradt a brassói, a medgyesi, a zsilvölgyi, a temesvári, az aradi, a feketegyarmati és a gyanta-belényesi körzet. Ott az Antonescu-kormány a legbrutálisabb módon nyomorgatta a baptistákat, sőt erőszakosan fel is számolta a felekezetet 1942-ben. Ezzel ellentétben Észak-Erdélyben a magyar kormány minden elismert felekezet számára vallásszabadságot biztosított. A Magyarországi Baptista Szövetség Elnöksége 1940. novemberében tett első hivatalos erdélyi látogatásával Nagyváradon rendezték meg Bokor Barnabás lelkipásztori beiktatásának ünnepségét.
Mivel a magyar állam nem akarta őket elismerni, a hitközségek a Magyarországi Baptista Szövetséghez csatlakoztak (sok közbenjárás után egyedül a Nagyváradi Hitközség maradt ideiglenesen önálló), az Ifjúsági Szövetség pedig beolvadt a Magyar Baptista Ifjúsági Szövetségbe. Sajnálatos módon beszüntették az összes erdélyi baptista lapot – helyettük a Budapesten szerkesztett Békehirnök és A Kürt című ifjúsági lapot kapták meg az olvasók.
A korszak kétségtelenül legmeghatározóbb személyisége dr. Somogyi Imre (írói álnevén Emericus) volt, aki 1894. október 18-án született a Tolna megyei Simontornyán. Alig volt még 16 éves, amikor kb. 20 vidéki és fővárosi lap szépirodalmi rovatának munkatársa. Volt „szerzetes, kispap, újságkihordó, hadifogoly, rendőrfőkapitány, tanfelügyelőségi tisztviselő” (Zágoni Jenő: Dr. Somogyi Imre emlékezete). 1922 január 6-án merítette be Udvarnoki András Békéscsabán. 1922-1925 között a gyulai gyülekezet lelkipásztora volt. 1925-1927 között az Egyesült Államokban teológiai tanulmányaival tiszteletbeli doktori címet  nyert. 1927-től a budapesti Nap utcai gyülekezet lelkipásztora, 1933-tól a Magyarországi Baptista Szövetség elnöke volt 1951-ben bekövetkezett haláláig. Mintegy 50 kötetnyi írása maradt fenn. A kormány előtt is tekintéllyel bíró, nemzeti érzelmű egyházvezetőként kiváló jogismeretével, rátermettségével nagyon sokat tett az erdélyi baptistákért is. Szorgalmazta a nyári ifjúsági konferenciák megszervezését a Tahi táborban és Edélyben, nagysikerű előadásokat tartott, és szerkesztette A Kürt című színvonalas ifjúsági lapot. Hatalmas munkásságát a „Csontokba zárt tűz” című kötet foglalja össze, amit 1982-ben adtak ki Budapesten. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése