„Igen, Erdély bércei felé fordulunk.
Lelkünk átszáll a Királyhágón, végig fut a Meszes hegységen, a Bükk hegységen,
keresztül a kolozsvári fellegváron, a Szamos völgyén, a Görgényi havasokon, a
festői szépségű Hargitáig, a Csíki havasokig, Mikes Kelemen „városáig”,
Zágonig. Benneteket keresünk, kedves erdélyi testvéreink!
Baptista közösségünk szempontjából nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Számban, súlyban, erőben meggyarapodni. Az erdélyi magyar baptisták zöme
visszatért hozzánk. Nagyvárad, Kolozsvár, Zilah, Szilágysomlyó: régi baptista
missziói gócpontok: a bihari és a szilágysági népes gyülekezeteken kívül
gyönyörű missziómező a Székelyföld is. Számos régi, kipróbált, ismert
lelkimunkás kerül vissza Szövetségünkbe, köztük újabb és érdekes, talán
ismeretlen erőkkel. Meleg szívvel, tárt karokkal várjuk a találkozást, a
viszontlátás pillanatát.”- írja dr. Somogyi Imre egyházelnök a Békehírnök
1940/36. számában. A Bécsi Döntéssel Észak-Erdély visszakerült az
anyaországhoz, és vele együtt hét hitközség. A hirtelen változást kitörő
örömmel ünnepelték a magyar baptisták is, és újra lelkes munkába kezdtek.
Jelics Gyula, a nagyváradi ifjúsági
egylet elnöke így buzdítja a fiatalokat a nemzeti színű szalaggal és címerrel
ékesített Szeretet 1940/9-ik számában: „Ébredj, bihari ifjúság! Ébredj,
szilágysági, székelyföldi és kolozsvidéki ifjúság! Kezdjetek munkához! Tanuljátok
a szép hívő énekeket, húrozzátok fel a hegedűket, szedjétek elő a poros
kürtöket, mert elérkezett a szabadság napja! Minden gyülekezetben legyen
megszervezett ifjúsági egylet! (...) Fel tehát munkára, dicsőítsük Urunkat, ki
oly csodálatosan megőrizte az erdélyi ifjúságot e két évtized alatt (...)!
Ébredj, erdélyi baptista ifjúság! Légy kész a munkára! Az anyaországi
testvér-ifjúság már kinyújtotta baráti kezét felénk.”
Ugyanebben a
lapszámban Bánat az örömben... címmel közöl cikket a felelős szerkesztő Bokor
Barnabás, és bátorítja az olvasókat a Dél-Erdélyben élő testvérekért való
imádkozásra. A Romániához tartozó Dél-Erdélyben maradt a brassói, a medgyesi, a
zsilvölgyi, a temesvári, az aradi, a feketegyarmati és a gyanta-belényesi
körzet. Ott az Antonescu-kormány a legbrutálisabb módon nyomorgatta a
baptistákat, sőt erőszakosan fel is számolta a felekezetet 1942-ben. Ezzel
ellentétben Észak-Erdélyben a magyar kormány minden elismert felekezet számára
vallásszabadságot biztosított. A Magyarországi Baptista Szövetség Elnöksége
1940. novemberében tett első hivatalos erdélyi látogatásával Nagyváradon
rendezték meg Bokor Barnabás lelkipásztori beiktatásának ünnepségét.
Mivel a magyar
állam nem akarta őket elismerni, a hitközségek a Magyarországi Baptista Szövetséghez
csatlakoztak (sok közbenjárás után egyedül a Nagyváradi Hitközség maradt
ideiglenesen önálló), az Ifjúsági Szövetség pedig beolvadt a Magyar Baptista
Ifjúsági Szövetségbe. Sajnálatos módon beszüntették az összes erdélyi baptista
lapot – helyettük a Budapesten szerkesztett Békehirnök és A Kürt című ifjúsági
lapot kapták meg az olvasók.
A korszak
kétségtelenül legmeghatározóbb személyisége dr. Somogyi Imre (írói álnevén
Emericus) volt, aki 1894. október 18-án született a Tolna megyei Simontornyán.
Alig volt még 16 éves, amikor kb. 20 vidéki és fővárosi lap szépirodalmi
rovatának munkatársa. Volt „szerzetes, kispap, újságkihordó, hadifogoly,
rendőrfőkapitány, tanfelügyelőségi tisztviselő” (Zágoni Jenő: Dr. Somogyi Imre
emlékezete). 1922 január 6-án merítette be Udvarnoki András Békéscsabán.
1922-1925 között a gyulai gyülekezet lelkipásztora volt. 1925-1927 között az
Egyesült Államokban teológiai tanulmányaival tiszteletbeli doktori címet nyert. 1927-től a budapesti Nap utcai
gyülekezet lelkipásztora, 1933-tól a Magyarországi Baptista Szövetség elnöke
volt 1951-ben bekövetkezett haláláig. Mintegy 50 kötetnyi írása maradt fenn. A
kormány előtt is tekintéllyel bíró, nemzeti érzelmű egyházvezetőként kiváló
jogismeretével, rátermettségével nagyon sokat tett az erdélyi baptistákért is.
Szorgalmazta a nyári ifjúsági konferenciák megszervezését a Tahi táborban és
Edélyben, nagysikerű előadásokat tartott, és szerkesztette A Kürt című
színvonalas ifjúsági lapot. Hatalmas munkásságát a „Csontokba zárt tűz” című
kötet foglalja össze, amit 1982-ben adtak ki Budapesten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése