Az 1920-as év több szempontból is jelentős a magyar baptistákra nézve.
Június 4-én a trianoni diktátum aláírásával Magyarországot szétdarabolták. A 24
000 baptista tagból 17 000 (amiből mintegy 7000 magyar volt) Románia területére
került. Az ortodox egyház a kezdetektől fogva ellenséget látott a baptistákban
– azzal a hamis váddal illették a hívőket, hogy ők a magyar állam fizetett
lázítói. Elkezdődtek az üldöztetések egész Erdély területén: a hatóságok
megzavarták a gyülekezeti alkalmakat; a prédikátorokat megverték,
bebörtönözték; elkobozták az énekeskönyveket és a Bibliákat; kínozták a
hadköteles baptista fiatalokat stb. Az üldözések a ’20-as évek végéig három
nagyobb hullámban (1919-22, 1923-24, 1925-27) érintették a baptista közösséget.
Míg az I. Világháború előtti időszakot az ugartörés, az úttörő missziómunka
korszakának tekintjük, a ’20-as évek a szervezkedések, az erdélyi baptista misszió
önállósulásának időszaka volt.
1920. október 27-én Nagyszalontán megalakult a
Romániai Magyar Baptista Szövetség, melynek elnökévé a szalontai Vass Sándort
(1870-1923), alelnökévé a székelyhídi Szabó Sándort (1883-1945) választották
meg. Azonban a Szövetség vezetője gyakorlatilag az ügyvezető titkár, a
nagyváradi Darabont Gyula (1877-1966) volt. A Szövetség központja a Bunyitai
liget 10 szám alatt volt Nagyváradon (ahol ma a belvárosi imaház áll). A két
magyarországi baptista tábor Trianon után egyesült, a próbálkozások ellenére
Erdélyben csak jóval később került sor erre.
1921. november 15-én
megjelent az erdélyi magyar baptista irodalom első sajtóterméke, a Szeretet. 1922. december 29-én, a
romániai baptista szövetség magyar osztályának bizottságai gyűlésén a vezetők
elhatározták az Ifjúsági Egyletek Szövetségének megalakulását. A szervezés
feladatával Molnár Károlyt és Körössy Bélát bízták meg. „Amilyen az ifjúság,
olyan lesz a jövő társadalom, amilyen a hívő ifjúság, olyan lesz a jövő
gyülekezet” – hangoztatta Molnár. Hamarosan „megindult tehát a munka ezen a
téren is, melyet elésegíteni kötelessége Jézusért és a tévelygő ifjúság
megmentéséért minden ifjúsági egyletnek, minden vasárnapi iskolának.” Buzdító
cikkek jelentek meg a Szereteben: „Vasárnapi iskolákat mindenütt felállítani, a
legnagyobb gonddal vezetni, fenntartani. A gyermekeink hitoktatását kivenni
hitetlen s gyakran részeges, fajtalan emberek kezéből; megvan a módunk arra,
hogy vallásból mi adjunk osztályzatot gyermekeinknek. Ifjúsági egyleteket
szervezni minden gyülekezetben, hol ifjak gyakorolhatják magukat a fellépésben,
szónoklásban, leányok, gyermekek szavalatok előadásában. Az ifjúsági ünnepély
nagyon alkalmas önképző óra, melyeken előkerül minden fellépőnk, s szinte
kiválhatik az egyén a neki legjobban megfelelő munkára az Úr szőllőjében”
(Szeretet, 1923. jan. 15.). 1922-ben megalakult tehát az Ifjúsági Szövetség,
amely a kezdetben 32 ifjúsági egyletet és 10 leánykört foglalt magába. Az elnök
Molnár Károly, a titkár pedig Körössy Béla lett. A több korosztályt magukba
foglaló vasárnapi iskolák megszervezésében jelentős szerepe volt annak is, hogy
a Vasárnapi Iskolák Világszövetségének megbízásából dr. Victor János Erdélybe
látogatott.
Tudni kell azt, hogy a kezdetekkor a vasárnapi iskolák
ifjúsági csoportjai, az ének- és zenekarok is az Ifjúsági Szövetséghez
tartoztak. Az Ifjúsági Szövetség konferenciákat, ünnepélyeket szervezett. Újabb
leánykörök, férfiköri imacsoportok alakulnak erdélyszerte. A férfiköröket
általában a gyülekezet prédikátora vezette. Egyik kitűzött cél az volt, hogy a
fiatalokat szolgálattevőkké neveljék. Az alábbi férfikörökről tudunk: a
nagyváradi Pál férfikör, a kolozsvári József férfikör, az aradi Gedeon
férfikör, a szatmári Sámuel
férfikör, és a brassói Diadal férfikör. Ezek
a férfikörök szinte egy egész új generáció neves férfit neveltek. Közöttük volt
Dr. Bíró László, Bíró Gusztáv, Héthalmi Páth Károly, Bartók Béla, Vass Sándor,
Kudelász Nándor, Dr. Culmann Géza, Ifj. Papp Károly, Dajka József és mások.
Molnár Károly igyekezett minden gyülekezetbe
eljutni, hogy a fiatalokat tanácsokkal lássa el a szervezkedéseket illetően.
1924-ben az Ifjúsági Szövetség
Hárfahangok cím alatt kiadott egy füzetecskét vallásos költeményekkel, és
szorgalmazta a máig használatban lévő Gedeoniták
Énekei kiadását is. 1923-tól a Szeretet
mellékleteként rendszeresen megjelenik Az
Ifjúsági Élet, amely az első ifjúsági lapunknak mondható. 1926-ban Fáklya, 1927-től pedig Világosság név alatt jelent meg a lap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése